összehány
összehány tárgyas ige
1. <Több tárgyat, több különböző v. egynemű anyagot> egy halomba, egy rakásba, együvé hány, szór. A szalmát összehányták egy kupacba. A szemetet összehányták a sarokba. Szóláshasonlat(ok): mintha → villával hányták volna össze. || a. (átvitt értelemben) Apjára vonatkozó emlékei kuszán voltak összehányva a fejében, mint a tövisboglya. (Mikszáth Kálmán)
2. <Több tárgyat> felforgatva, rendetlenül ide-oda dobál. Össze ne hányjátok a holmimat! És ámbátor Két prokátor Minden könyvét összehányja, … Ilyen ügyről, Madárfüttyről Mit sem tud a corpus juris [= a törvénytár]. (Arany János) Összehányt, vetett minden útjába eső tárgyat. (Jókai Mór)
3. Kihányt étellel több helyen beszennyez, bepiszkít vmit. A beteg összehányta az ágyát. A részeg ember összehányta a ruháját.
4. (ritka) Sárral összehány vmit, vkit: <kocsi v. más közlekedési eszköz> menet közben vkinek a ruháját sárral teleszórja, beszennyezi.
összehányás; összehányat; összehányható; összehányó; összehányt.
