összehazudik
összehazudik tárgyas ige
<Több különféle valótlanságot> beszédjében összehord. Mindenfélét összehazudik. Ha egyszer belekezd, annyi mindent összehazudik, hogy alig győzi hallgatni az ember. Mindenféle képtelenséget összehazudott. Mi mindent összehazudott felőlünk, milyen gyalázatosságokat! (Kaffka Margit)
összehazudó.
