összekapcsol
összekapcsol tárgyas ige
1. <Ruhadarabot, összetartozó ruházati cikket> kapoccsal v. hasonló eszközzel egymáshoz erősít. Összekapcsolja a harisnyatartót, az övet, a ruháját. Összekapcsolva kis bundáját, útnak indult. (Eötvös József) Dideregve kapcsolta össze a pruszlikját. (Mikszáth Kálmán) || a. <Anyagot, tárgyat, közlekedési eszközt> összeköt (3–4). Az ács összekapcsolt két gerendát. Összekapcsolták a vasúti kocsikat. Összekapcsolták az állványokat.
2. (átvitt értelemben) <Két v. több hasonló v. vmilyen szempontból egymáshoz tartozó tárgyat v. helyet> kapcsolatba hoz egymással; összeköttetést teremt köztük. Az új csatorna összekapcsolja majd a Dunát a Tiszával. A híd összekapcsolja a város két részét. Összekapcsolja az elemeket. || a. <Telefonon> összeköttetést létesít vkivel. Kapcsoljon össze az igazgatóval!
3. (átvitt értelemben) <Érzelmi v. gondolkozásbeli azonosság két v. több személyt, csoportot> egymással összefog, egyesít. A béke vágya összekapcsolja a népek millióit.
4. (átvitt értelemben) <Két v. több elvont fogalmat, folyamatot> egymással kapcsolatba hoz. Az egyik elméletet összekapcsolta a másikkal. Látszott rajta, hogy gondolatokat akar összekapcsolni, de a sötétségben, amely lelkére borult, csak halványan gyúlt ki az értelem. (Kuncz Aladár) || a. (átvitt értelemben) Két tevékenységet egyszerre végez. Az oktatást összekapcsolja a neveléssel. A kellemest összekapcsolja a hasznossal.
összekapcsolás; összekapcsolható; összekapcsoló; összekapcsolt; összekapcsoltat.
