összetép
összetép tárgyas ige
1. Apró darabokra tép vmit. Összetépte a fényképet, a papírt. Tépd a fátyolt össze száz darabra. (Vörösmarty Mihály) A kisasszonyom … sírva vetette magát a földre, majd fölugrott és összetépett mindent, ami a keze ügyébe esett. (Krúdy Gyula) || a. Nagyon megtép; összeszaggat vmit, vkit. A kutya összetépte a nadrágot. A bokor összetépte a ruháját.
2. (irodalmi nyelvben) Széttép (1a). Ha [az oroszlán] szét találja törni tömlöcét, Ugy összetéphet, ugy széjjeltagolhat, Hogy lelked sem marad meg a pokolnak! (Petőfi Sándor) Az ősi Szfinx ez itt, az ősi rém, | Mely összetép, ha meg nem fejtem őt. (Komjáthy Jenő)
Szólás(ok): ld. babaruha.
összetépés; összetépet; összetépett; összetéphető; összetépő.
