összetol
összetol tárgyas ige
<Két v. több tárgyat> tolva egymáshoz közelít, hogy azok érintkezzenek. Összetolja az asztalokat, a székeket. || a. Összetol vmit: vmely készülék, eszköz egymásba illő v. egymáshoz tartozó részeit úgy tolja, hogy azok egymásba hatoljanak. Összetolta a logarlécet, a fényképező állvány lábait.
összetolás; összetolható; összetoló; összetolt.
