összevág
összevág ige
1. tárgyas Egész mennyiségében darabokra felvág vmit. Összevágta a fát, a húst. Baltával, bárddal, fejszével, késsel, ollóval vág össze vmit. || a. (költői) <Embert, állatot vágó fegyverrel> sok vágással megöl; összekaszabol. A tó másik partjáról nézte, hogy vágják össze elhagyott cimboráit. (Jókai Mór) Még párbajra is kihívja magát és összevágja. (Kaffka Margit) || b. tárgyas <Több különböző anyagot> felvágva összekever. Répát és krumplit vágott össze. Csalánt és salátát vágott össze a kiskacsáknak. || c. tárgyas <Vmely vágó szerszámmal magát v. vmely testrészét> nagyon erősen v. több helyen megvágja. Alaposan összevágta magát. Összevágta az arcát a borotvával. Mi baja van ennek, összevágta magát? (Móricz Zsigmond)
2. tárgyas (film, színház) <Két v. több filmfelvétel-sorozatot> úgy vág el és illeszt össze, ahogyan ezt a vetítés, ill. az előadás tárgya követeli.
3. tárgyas (népies) <Állat v. jármű vmely talajt> egész területén erősen felvág (3). A gulya összevágta a legelőt. A kocsik, a teherautók összevágták az utat.
4. tárgyatlan (költői) Összevág (vkivel): <fegyveres mérkőzés közben> hirtelen támad ellenfelére; összecsap (4) vele. S hallik, amint összevágnak, Oda át a fegyverházban. (Arany János) || a. tárgyatlan (átvitt értelemben) Vkinek a szeme, tekintete összevág vkivel: hirtelen egymásra tekintenek <annak jeléül, hogy értik egymást v. a dolgot>. Összevágott a tekintetük. Anyja egy percre feltekintett, tekintete összevágott a leányéval. (Justh Zsigmond)
5. tárgyas <Bokát, sarkantyút> erősen összeüt, összecsap. Összevágja a → bokáját. Úgy összevágta a sarkantyúját, hogy belecsendült a terem. || a. tárgyas (ritka) Összevágja magát: bokáját összeütve, merev, feszes állást vesz fel. Összevágta magát, s várta a parancsot.
6. tárgyas (ritka, rosszalló) <Munkát, feladatot> sebtében, felületesen, kapkodva elvégez; összeüt (2a), összecsap. Összevágta az írásbeli feladatát, s rohant játszani.
7. tárgyatlan <Két v. több dolog> vmely szempontból megegyezik, egymásnak megfelel, egymással összeegyeztethető. Összevág vmi vmivel; vmi nem vág össze vmivel; összevágnak egymással. Ez nagyszerűen összevág azzal, amit mondtam. Az események időben összevágnak. Minden apró részlet összevágott. Az ő haditerve tökéletesen összevágott az ellenfelével. (Jókai Mór) Ez összevág a rendőrség híreivel. (Mikszáth Kálmán) || a. tárgyatlan (ritka, irodalmi nyelvben) <Több hang együtt> harmonikusan, kellemesen hangzik; egybehangzik, összecseng. A rigó-fütty, gerlicék búgása, S csattogány-dal szépen összevágnak. (Tompa Mihály) A kilenc vezérkos csengője … összevág. (Mikszáth Kálmán)
összevágás; összevágható; összevágott.
