összevillan
összevillan tárgyatlan ige (választékos, régies)
<Szem, tekintet, ritkábban fény(sugár)> hirtelen felcsillanva, villanásszerű gyorsasággal egy pillanatra összetalálkozik. Hamar a két asszony szeme összevillant, De csak amíg ember frissen egyet pillant. (Arany János) A bujdosók szeme csodálkozva villant össze. (Móra Ferenc)
összevillanás; összevillanó; összevillant.
