ötágú
ötágú [t-á] melléknév
Olyan <tárgy, eszköz, ábrázolás>, amelynek öt ága (2) van. Ötágú vörös → csillag; (1945 előtt) ötágú korona: <a köznemesség jelképeként>; ötágú villa. Amennyi koldus bukott úr van a megyében, minden rongyostul, ötágú koronástul megveheted. (Tolnai Lajos)
