ötöd [2]
ötöd [2] számnév és főnév
I. számnév, sorszámnév (melléknévi) (elavult) Ötödik.
II. főnév -öt, -e [e] v. -je [e] (zene, régies) Vmely alaphang és a rá következő ötödik hang alkotta hangköz; kvint. Bővített, szűkített, tiszta ötöd.
Szóösszetétel(ek): ötödízben; ötödíziglen; ötödmagával; ötödnap; ötödnapos; ötödosztályos.
