özönlik
özönlik ige -ötök, v. özönöltök; -ött, -ene [e-e]; (özönöljön); -eni [e], (irodalmi nyelvben) özönöl (egyes számban csak 3. személyben) (választékos)
1. tárgyatlan <Víztömeg> mindent elárasztva hatalmas erővel s hatalmas mennyiségben ömlik, hömpölyög, árad, folyik. A kiáradt folyó vize özönlik mindenfelé. || a. tárgyatlan (ritka) <Más folyadék> nagy erővel, nagy mennyiségben folyik. Özönlik a bor a hordóból. Hol van hős Edömér, hol kellemes ifju Laborcán | …? Ah, mint máskor, ezek többé nem hallanak engem; Némán a szomorú holdnál leterűlve feküsznek, S vérök az öldöklő harcok mezejében özönlik. (Vörösmarty Mihály)
2. tárgyatlan (átvitt értelemben) <Embertömeg> rendsz. konkrét céllal végeláthatatlan sokaságban vonul, áramlik. A színházból csak úgy özönlött kifelé a nép. Vasárnap özönlik a nép a sportpályák felé. Úgy özönlött a dombokra a török, mint a hangya. (Gárdonyi Géza) Hé, nagyurak: … | Mi lesz, hogyha Dózsa György kósza népe | Rettenetes nagy dühvel özönöl. (Ady Endre) Szombaton a tanyák népe a város felé özönlött, mert ezen a napon volt a hetivásár. (Kosztolányi Dezső)
3. tárgyatlan (átvitt értelemben, választékos) <Fény> nagy erővel árad, esik vhova. A széles ablakon át csak úgy özönlött a fény. || a. tárgyas (átvitt értelemben, ritka, régies, irodalmi nyelvben) <Fényt> áraszt. Felirataidat olvasám, melyek nevedre annyi dicsfényt özönlöttek. (Kossuth Lajos)
4. tárgyatlan (átvitt értelemben) <Érték, pénz, tőke> nagy mennyiségben, bőségben áramlik vhová, gyűlik, halmozódik vhol. A gyarmatokról rengeteg kincs özönlött a kizsákmányoló anyaországba. Csak úgy özönlött hozzá a pénz.
Igekötős igék: átözönlik; beözönlik; elözönlik; felözönlik; kiözönlik; körülözönlik; leözönlik; odaözönlik; szétözönlik; végigözönlik; visszaözönlik.
özönlés; özönlő; özönlött.
