palacsinta
palacsinta főnév ..tát, ..tája
1. Tej, tojás, liszt, cukor híg keverékéből erős tűzön zsírban hirtelen kisütött lapos, vékony, kerek tészta; rendsz. belésütött v. rátett anyaggal ízesítik. Diós, lekváros, túrós, sonkás palacsinta; → rakott palacsinta. A kocsmárosné önkéntes fia … be-be-kukkantott a konyhába, ha éhesen hazajött, egy kis palacsintát lopni azon melegiben a sütővasról. (Mikszáth Kálmán)
2. (bizalmas, tréfás, túlzó) Palacsintává nyom, lapít vmit v. palacsintát csinál vmiből: nagyon laposra összenyomja, összelapítja. Kalapját palacsintává nyomták. || a. Palacsintává nyom, lapít vkit v. csinál vkiből: olyan erősen odanyomja vmihez, olyan erős ütést mér rá, hogy teste összeroncsolódik, ill. meghal. A leomló fal palacsintává lapította volna, ha idejében el nem ugrik. A teherautó palacsintát csinált belőle. Meg ne próbálják velem azt a tréfát, … hogy még egy másik embert … ide csukjanak mellém, aki … voltaképpen … spion, mert azt én … palacsintává lapítom. (Jókai Mór)
Szóösszetétel(ek): palacsintatészta.
palacsintás.
