1. (történettudomány) Fémlemezekből, gyűrűkből, pántokból v. láncszemekből készült hadi öltözet v. ennek egy része, amely viselőjét az ellenség fegyverétől v. lövedékeitől védte. Páncélt ölt: a) magára veszi páncélját; b) (átvitt értelemben) hadba száll; felveszi páncélját.Szóláshasonlat(ok):olyan, mint a páncél: <ruha, ruhadarab> kényelmetlenül merev, szoros. Páncélban a szent vitéz Kiteritve fekszik. (Tompa Mihály) Ragyogó páncéljáród vállától sarkáig csurog a vér. (Gárdonyi Géza) || a. (történettudomány) (Harci paripa fölszerelésében) a sebezhető részeket fémlemezzel v. láncszemekből összeállított takaróval védő kiegészítő darab.
2. (katonaság) Harci eszközre, hadihajóra szerelt, fémből, főként vasból, acélból készült erős, vastag lemez, amely a mögötte lévőknek a lövedékek, a szilánkok ellen védelmet nyújt. Páncéllal ellátott hegyi ágyú; az ágyúnaszád páncélja.
3. (állattan) <Többféle állat testén> mészből, szaruból, csontból stb. álló, kemény külső védőburok. A rák, a teknősbéka páncélja.
4. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) A befagyott álló- v. folyóvíz vastag jégkérge. A folyamra páncél fagyott. (Jókai Mór)
5. (átvitt értelemben, választékos) Áthatolhatatlan, kemény réteg. Szívét a közöny páncélja veszi körül.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.