pancsol
pancsol ige -t, -jon (bizalmas, hangutánzó)
1. tárgyatlan <Rendsz. gyermek> kezével vízben pancsol, kül. így vmi rendetlenséget csinál (összevizezi magát v. a tárgyakat).
2. tárgyatlan Vhol rendsz. pancsot (1) csinálva pepecsel, piszmog, tesz-vesz. A férjem órákig pancsol a fürdőszobában. Délelőtt a konyhában pancsolt.
3. tárgyas (rosszalló) <Italt> hozzá nem értő módon, ill. értéktelen v. oda nem való anyag hozzákeverésével, összetöltésével készít, csinál. Bort pancsol. Ki pancsolta ezt a likőrt? Vízből sert pancsol, borbul puncsot s aszu bort főz … A német mindent mesterkél. (Berzsenyi Dániel)
4. tárgyas és tárgyatlan (ritka, tájszó) <Értékes folyékony anyagot> fölöslegesen (ki)öntöget, pazarol, tékozol. Mit pancsolod azt a zsírt? Te gyerek, ne pancsold azt a levest! Ne pancsolj azzal a borral!
Igekötős igék: bepancsol; belepancsol; elpancsol; hozzápancsol; mellépancsol; odapancsol; összepancsol; rápancsol; széjjelpancsol; szétpancsol; végigpancsol.
pancsolás; pancsolgat; pancsoló; pancsolt.
