1. Hosszú kötél, zsineg, amellyel vmely háziállatot, kül. lovat rendsz. karóhoz, cövekhez kötnek, hogy nagyobb körben legelhessen, de el ne kószálhasson. Pányván: ezzel megkötve, így megkötött állapotban; pányván legel a ló, a tehén, a kecske; a disznót pányván tartja; pányvára csap, ereszt: így megkötve legelni csap, ereszt; pányvára köt. Paripája szabadon van, nem bánja, Betyárlónak nem kell béklyó se pányva. (Tompa Mihály) Bence lovaikat pányvára ereszté. (Arany János) || a. Hosszabb kötél a szilaj ló, tehén, ökör vezetésére. Majd tiszta fehér mént, kin nem vala szeplő … Ilyen lovat ólból pányván kivezettek, Onnan, hol az oltár szent állati ettek. (Arany János)
2. Csúszó hurokban végződő hosszú kötél, amellyel a távolabb levő v. futó állatot (ritk. embert) – nyakába vetve – megfogják. Pányvát vet; pányvával lovat fog ki a ménesből. Pányvával ezekből [= e lovakból], hamikor kell, fognak, Hajtva kötését repülő huroknak. (Arany János) Klára most a pányvát kapja a markába, Ügyesen elveti a tatár nyakába. (Jókai Mór)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.