pápa
pápa főnév pápát, pápája (vallásügy)
1. A római katolikus egyház feje, Róma püspöke. A római pápa. (szójárás) Ilyet még a római pápa sem evett v. ivott: ez aztán remek étel, ill. ital. Luther, hogyha pápa lesz esetleg | S Leo, tanár egy német egyetemben: | Ki tudja, nem reformál-é emez, S az sujtja átkát a duló merészre? (Madách Imre) Aj, Konstantinus, látod mennyi rosszat | szült nem megtérésed, de adományod, | mellyel először lett egy pápa gazdag! (Babits Mihály–Dante-fordítás)
2. (bizalmas) Olyan személy, akinek vmely téren feltétlen tekintélye van, v. aki ilyen tekintélyt igényel magának. Irodalmi pápa.
Szólás(ok): Pápább (akar lenni) a pápánál: a) mindenkinél bölcsebb akar lenni, az illetékeseknél is okosabbnak v. nagyobb tekintélynek akar feltűnni; b) még az erre illetékesnél is szigorúbban értelmez vmely szabályt.
Szóösszetétel(ek): 1. pápaellenes; pápafű; pápaválasztó; 2. ellenpápa.
