papnő
papnő főnév
1. (történettudomány) <Kül. a görögöknél és a rómaiaknál:> papi szolgálatot végző nő; női pap. Azon időbe láttam … | Tegzes Cupídót: biztos célba vőn [= vett] | Egy vesztaszűzet … trónusán; … De láttam, a tűz-nyíl hogyan alutt ki A vizenyős hold szűz sugáriban S a fejedelmi papnő elhaladt Szűz gondolattal, szerelem nekül. (Arany János–Shakespeare-fordítás)
2. (átvitt értelemben, választékos) Vmely művészet szolgálatában álló nő. Thália papnője: színésznő. || a. (szépítő, eufemisztikus kifejezésként) Vénusz papnője, a szerelem papnője: örömleány.
