parádézik
parádézik tárgyatlan ige -ok, -ol; -tam, -ott; -nék, -nál, -na; -zon, (irodalmi nyelvben, választékos) parádéz (gyak. rosszalló)
1. Ünnepélyesen, (nagy) pompával, díszesen, cifrán öltözik, ill. így öltözve jár-kel, sétál, mutatkozik a nyilvánosság előtt, mutogatja magát. A leányok új ruhában parádéznak a korzón. Egy iparosnéféle asszony … cseresnyés szalmakalapban parádézott. (Gárdonyi Géza) Az uram úgy parádézik, mint egy paradicsommadár … A legfeltűnőbb helyekre áll, és ragyogtatja a plasztronját. (Móricz Zsigmond) || a. Vkivel, vmivel parádézik: a nyilvánosság előtt büszkélkedik, kérkedik vele. Parádézik a vőlegényével. Ékszereivel parádézik. Francia társalkodónője volt; attól… francia beszédet tanult el, parádézott is vele állandóan. (Jókai Mór) || b. Tetszeleg, feszeleg (vmivel). Pompás autón, négylovas hintón parádézik. A bakon ott parádézik a kocsis is. || c. (ritka) Díszeleg, pompázik. Ott parádéz a falon Rákóczi tábori dobosa …; lóháton veri azt a hosszú rézdobot. (Jókai Mór)
2. (ritka) Ünnepélyes körülményességgel viselkedik, fontoskodva, kényeskedve bánik vkivel, vmivel; ceremóniázik. Nem kell vele olyan sokat parádézni. Mit parádézik azzal a labdával? [A lovaknak] itt nem lehet parádézni, galoppozni, ficánkolni, … ez komoly vidék. (Mikszáth Kálmán)
Igekötős igék: elparádézik; körülparádézik; végigparádézik.
parádézás; parádézgat; parádézó.
