parányi

Full text search

parányi melléknév és főnév
I. melléknév (ritka) -an v. -n, -bb (választékos)
1. Térbeli nagyságára, terjedelmére, kiterjedésére nézve igen kicsiny v. aránylag nagyon kicsiny; apró, piciny. Parányi ablak, asztalka, cipő, falu, kert, láb, levélke. Csak egy parányi szobája van. Összezsúfolódtunk a parányi helyen.  [A folyó] Síma tükrén a piros sugárok (Mint megannyi tündér) táncot jártak, Szinte hallott lépteik csengése, Mint parányi sarkantyúk pengése. (Petőfi Sándor) Nem bírta levenni a szemét a kis névjegyen a parányi betűkről. (Móricz Zsigmond) Parányi kamra volt. Ablaktalan kis kamra. (Hunyady Sándor) || a. (kedveskedő, túlzó) Kis termetű v. még nem elég nagyra nőtt <személy, állat>. Parányi emberke, kutya.  „Magyar a magyar” Zsigmondnak, | „Szerb a szerb” Lazárevicsnek: | „Ámbár – mond ez – udvaromnál Van egy apród, csak parányi: Az magyar lesz!” (Arany János) Egyszer kinyílt az ajtó, mire még telibben rohant be a lárma, s annak közepette egy parányi harmadféléves kis fiúcska. (Móricz Zsigmond)
2. (túlzó) Nagyon kis ideig tartó, igen rövid; pillanatnyi.  Egy parányi perc az éltem. (Vörösmarty Mihály) És mig durva padján várta, hogy a hajnal Néki is juttasson egy parányi álmot: El-eltépelődék a világi bajjal. (Arany János)
3. (rendsz. túlzó) Igen kis, csekély mennyiségű, (aránylag) nagyon kevés <dolog>. (Egy) parányi bor, hús, leves, viz.  Ha valamiből … parányi adag … oly nagy hatást tesz, többnek még nagyobb hatásúnak kell lenni. (Eötvös József) || a. (ritka) (Aránylag) igen kevés tagból álló, nagyon kis létszámú <csoport>. Parányi csapat, náció.  Fiam és testvérim, a király ma reggel Maga is elment a parányi sereggel. (Arany János) || b. Kis mértékű, alig számba jövő, elenyésző, <tulajdonság>; csekély, kevés. (Egy) parányi emberség, hasonlatosság, jóindulat, különbség, részvét.  Az olvasni nem tudók … parányi kisebbségben vannak. (Eötvös József) Embertársának a legparányibb előnyt sem hajlandó engedélyezni. (Móricz Zsigmond)
4. (ritka) Vmely nagyobb feladat végrehajtásához v. vmihez mérten igen kis erejű, csekély képességű, tehetségű v. hatalmú <személy>; igen gyenge, erőtlen, tehetetlen. Nagyon parányi vagy te ahhoz!  Én olvastam e könyvből, hallgatám e tanítást és megtanultam belőle: hogy az ember kicsiny, parányi. (Jókai Mór)
II. főnév -t, -k v. -ak, (-ja)
1. (ritka, kedveskedő) <Főként gyermek megszólítására:> kicsike, piciny(ke).  Kicsinykém, kis parányim, mondok egyet. (Jókai Mór)
2. (ragos alakokban, főként határozóként) (túlzó) (Egy) parányit: a) vmiből igen kis mennyiséget; b) nagyon kis mértékben.  Néhol egy-egy kis virág nyit, Az is enyhit egy parányit: A virágban téged lellek, Öröme a kietlennek. (Arany János) Fábján hirtelen elmosolyodott egy parányit. (Móricz Zsigmond); c) igen rövid, pillanatnyi ideig.  Ha egy parányit szunnyad, akkor is Elméje ott repdes a vízi órán. (Arany JánosArisztophanész-fordítás)
parányicska.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi