patent
patent [ö] főnév és melléknév
I. főnév -et, -je [ë, e] v. -ot, -ja
1.* (régies) Szabadalom (1).
Kerülendő szó vagy kifejezés.
2. Olyan zár, kapocs, kapcsoló szerkezet, amelynek egyik, gombszerűen kidudorodó eleme nyomásra bepattan egy nyílásba, s rögződik. Kikopott a patent.
II. melléknév -ül v. -ul
1. Különleges rendszerű, szabadalmazott. Patent kulcs. Egy disznóbőröndöt csudáltak, melynek patent angol zára volt. (Kosztolányi Dezső)
2. (átvitt értelemben, bizalmas) Gyorsan, mintegy gombnyomásra működő. Patentül megy. || a. (átvitt értelemben, bizalmas) <Főleg (alkat)részeinek szoros, pontos simulása, záródása miatt> kiváló, pompás. Patentul áll a ruha; patentul zár a lakat. Ez aztán a patent szekrény, töltőtoll.
Szóösszetétel(ek): patentkulcsos; patentzáras.
patentos.
