perdül [ë v. e] tárgyatlan ige -t, -jön (hangfestő)
1. <Személy, dolog> nyugalmi állapotából hirtelen kimozdulva, saját tengelye körül egyszer v. többször megfordul. Perdül a kocka, az orsó. Perdül a kocka; csalfa szerencse Pörgeti arra, pörgeti erre. (Reviczky Gyula) || a. Tánc közben hirtelen (meg)fordul. Szól a banda, perdülnek a szoknyák. (Justh Zsigmond) Három a tánc! – … és tovább perdültek a párok. (Móricz Zsigmond) || b. Vhova pördül (1a). A labda a hálóba perdül. || c. (-t ragos mértékhatározóval) Perdül egyet: a) egyszer gyorsan megfordul a saját tengelye körül; b) egy (rendsz. forgó) táncot eljár. Egyet perdült örömében. Most már magam is perdülök egyet … (Móricz Zsigmond) || d.Táncra perdül: <személy> fürgén, nagy lendülettel táncolni kezd. || e. (ritka) <Személy> hirtelen elindul, <vmely dolog> hirtelen elkezdődik. Csaba e látásra gyorsan utra perdűl. (Vörösmarty Mihály) Most felállnak többen, vígabb nóta perdűl. (Arany János) || f. (ritka) Élénken mozog, forog. Már nem perdül úgy a nyelve, mint régen.
2. (költői, hangutánzó) <Könny> kicsordul. Könnye se perdűl, jajja se hallik. (Arany János)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.