perec
perec [e-e] főnév -et, -e [ë, e]
1. Kenyérlisztből készült, karikába hajtott v. 8-as alakba font, ropogós sütemény. Hogy a perec? Perecet tessék. [A hajdu] minden tányér mellé egy formásan összefonott süteményt helyezett el, amit a magyarok perecnek hívnak. (Jókai Mór) Söréhez … perecet is rendelt. Száraz perecet, ropogtatni való … perecet. (Krúdy Gyula) || a. Finomabb tésztából készült, ízesített, karikaforma (apró) sütemény. Omlós, tojásos perec.
2. (régies) <Karon, ritk. nyakon, lábon> karika alakú ékszer v. pánt. Óarany perec. Anikó hirtelen Toldiné karjára | Felcsatolá egyik perecet próbára. (Arany János)
3. (tájszó) Ruhaféléből való kör alakú tekercs, amelyet némely vidéken a fejen való teherhordáskor használnak falusi nők.
Szólás(ok): (bizalmas) kerek perec: kereken, köntörfalazás nélkül (megmond, kijelent vmit).
Szóösszetétel(ek): 1. pereckulacs; perecsütő; 2. karperec; sósperec; vajasperec; vállperec.
