pesszimista [ë v. e] főnév és melléknév (régies írva: pessimista is)
I. főnév ..tát, -tája Borúlátó személy. A pesszimisták. Pesszimisták és optimisták voltak; de a pesszimisták tettre vágyók és az optimisták is elégedetlenek. (Babits Mihály)
II. melléknév ..tán, ..tább
1. Olyan <személy>, aki természeténél fogva hajlik arra, hogy a világot sötéten, reménytelennek lássa, s inkább a bajokat vegye észre, mint a kedvező mozzanatokat; borúlátó. Pesszimista ember. || a. Olyan <személy>, aki a pesszimizmusnak mint filozófiai, ill. művészeti felfogásnak hódol. Pesszimista filozófus.
2. Ilyen emberre, ill. a pesszimizmusra jellemző; borúlátó. Pesszimista irány, művészet, világnézet. Nem volna itt helyén e tragédia érdemlegi méltatásába ereszkednem. De el nem hallgathatok egy észrevételt …, hogy t. i. e mű nagy mértékben pesszimista világnézet kifejezője. (Arany János) Az Élet új táncot akar, | S a pesszimista éneken | – Volt – nincs, – már túlugrik hamar. (Tóth Árpád)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.