pillant
pillant tárgyatlan ige -ott, -son; -ani
1. Vhová, vmerre, vkire, vmire pillant: egyszer és röviden oda, arra tekint, és ismét elfordítja v. behunyja a szemét. Vö: odapillant, rápillant. Rám, rád, ránk, rátok, rájuk pillant; hátrafelé pillant; a könyvbe pillant. Anyám rám pillantott. Oda pillantott, ahonnan a hang jött. Johanna szemérmetesen pillantott az ezredesre. (Mikszáth Kálmán) Azt mondta a kezemben zsugorgatott kis rézkrajcárokra pillantva: Nem adok. S hátat fordított. (Móricz Zsigmond)
2. (régies) Pislant (1). → Laposat v. laposakat pillant. Nézz szemembe hát, s ne pillants! (Arany János–Arisztophanész-fordítás) A mi Csombordunk már laposokat pillant S háta mögé önti a bort a kupából. (Jókai Mór)
Igekötős igék: átpillant; alápillant; bepillant; belepillant; felpillant; félrepillant; hátrapillant; idepillant; kipillant; lepillant; megpillant; odapillant; rápillant; végigpillant; visszapillant.
pillantgat; pillantó.
