1. Olyan <hely, helyiség>, ahol v. amelyben pókháló van. Pókhálós pince, sarok, szoba, terem. Ne szóljon, csak maradjon így …, hogy a lelkemen elvihessem örökre a képét magammal az én kis pókhálós szobámba, a poros könyveim, az ócska lomjaim közé! (Móricz Zsigmond) || a. Olyan <tárgy>, amelyen pókháló van; pókhálóval belepett. Pókhálós fal, palackok. A nagyapa maga csoszogott le a pincelépcsőkön, s öreg pókhálós üvegeket hordott föl a hóna alatt. (Mikszáth Kálmán)
2. (átvitt értelemben, ritka) Régi, öreg, elavult. Pókhálós eszmék, gondolatok, téma. És hallgat régen a világ … De még sokáig a bibor Fényekkel ordas régi bor, Át pókhálós, vén gyászokon, Dalol a sötét ászokon. (Tóth Árpád)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.