pufogtat
pufogtat [pufogtat v. puffogtat] ige -tam, -ott, ..asson (hangutánzó)
1. tárgyas <Puskát, lőfegyvert többször egymásután elsütve> ismétlődő tompa, mély hangot kelt. Pufogtatja puskáját. || a. tárgyatlan (bizalmas) Lövöldöz. Puskájával az erdőn egész nap pufogtatott. Negyvenen voltunk, akik az … [ellenséges] állásba beugrottunk. Nem találtunk ott senkit már, csak egy pár … [katonát], akik még puffogtattak. (Móricz Zsigmond)
2. tárgyas <Motoros járművet, kül. motorkerékpárt> egy helyben járat, v. begyújtását többször egymásután megkísérli, s ezzel ismétlődő, kellemetlen, tompa, mély hangot kelt. Pufogtatja motorkerékpárját. || a. tárgyatlan Többször egymásután begyújtott robbanómotorral ilyen ismétlődő, pufogó hangot kelt. Motorkerékpárjával pufogtatott a ház előtt.
3. tárgyas (átvitt értelemben, rosszalló) <Nagyhangú szólamokat> mond a várt hatás nélkül. Frázisokat pufogtat.
4. tárgyas (ritka) <Dobot> ver, és úgy ismétlődő, tompa, mély hangot kelt. [A] taliánok …, akik hajdanában vándoroltak a magyar falvakban, könyökük rántásával puffogtatták a vállukon lévő dobot. (Krúdy Gyula)
Igekötős igék: elpufogtat; kipufogtat; szétpufogtat.
pufogtatás; pufogtató.
