puhul
puhul tárgyatlan ige -t, -jon
1. <Kemény, tömör, szilárd test vmely erő hatására> puhává v. puhábbá kezd válni, v. lassan puhává válik. A hús puhul, ha főzik. A vaj puhul a melegben. Az étel puhul a gőzben. Szalma között puhul a vackor.
2. (átvitt értelemben, bizalmas) <Személy rábeszélés v. erőszak hatására> ellenállásával fokozatosan felhagy. Eleinte nagyon ellenkezett, de már puhul.
3. (eredményhatározóval) (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) <Személy> testi v. erkölcsi ellenálló képességét, erejét elveszítve, mind gyámoltalanabbá, akarattalanabbá válik. A gyermek férfi lett idő előtt, S a férfi gyenge asszonnyá puhult. (Vörösmarty Mihály) Oly lágyra meggyúrta őt a betegség, hogy majdnem gyermekké puhult. (Vas Gereben)
Igekötős igék: elpuhul; felpuhul; megpuhul.
puhulás; puhuló; puhult.
