rabonbán
rabonbán [mb] főnév -t, -ok, -ja (történettudomány)
<Egy hamisítványnak bizonyult krónika szerint> a régi, pogány székelyek választott kormányzója, vezére és főpapja a honfoglalás körüli időben. A székely krónika szerint … Zandirhám neve ama rabonbánnak, ki a bejövő magyarokat fogadja. (Arany János) Minden elöljárójukat szabadon választották; a rabonbánokat, kik a székek rendjét fenntarták. (Jókai Mór)
