rádupláz
rádupláz tárgyatlan ige
1. (vadászat) Többlövetű, rendsz. kétcsövű puskával gyors egymásutánban két lövést ad le vmire. Ráduplázott a vadra. Szultán vadászni ment puskával. | Ráduplázott egy emsére. (Jókai Mór)
2. (átvitt értelemben, bizalmas) Az előbb elhangzott szavakat (a magáéit v. a hozzá támadólag intézetteket) hasonló értelemben, de még nyomatékosabban kiegészíti, megtoldja, megerősíti megjegyzésével, esetleg erélyesen vitatkozva visszavág rájuk. Én is rádupláztam a bírálatra. És nem is magyar honos … – duplázott rá Mezei. (Mikszáth Kálmán)
3. (átvitt értelemben, bizalmas) Még egyszer, újra elkövet vmit, esetleg az előbbinél nagyobb mértékben. Rádupláz hibájára. A jövő számban nemhogy helyre lett volna igazítva a hiba, sőt rádupláztak. (Jókai Mór)
ráduplázás; ráduplázó.
