ráérik
ráérik tárgyatlan ige (csak egyes szám 3. személyben) (népies)
1. Ráérik vkire: <gyümölcs, termény> nagy tömegben, hirtelen megérik, s felhasználása, betakarítása, értékesítése sürgőssé válik a termelő számára. Ráérett a szilva, ezért olcsón adta.
2. (Vmi) ráérik vkire: a nagy szükség testi ingere kényszerítő erővel hat vkire. || a. (régies) Ráérik (vkire): <kedv, hangulat, vágy v. testi inger> elfog vkit, rájön vkire. Annyira ráért a nevetésvágy, hogy még mikor kijött a szobából, akkor is nevetett. (Jókai Mór)
ráérés; ráérett.
