ráfogás
ráfogás főnév
Általában a ráfog igével kifejezett cselekvés, mozdulat, ill. tevékenység; az a cselekvés, hogy vmit ráfognak vkire, ill. hogy vkit ráfognak vmire.
1. Vmely eszköznek, fegyvernek vkire, vki ellen való irányítása. A bot, a puska ráfogása vkire. Támadóját pusztán a puska ráfogásával megszalasztotta.
2. (ritka, kissé bizalmas) Vmely gyanú, alaptalan vád támasztása vki, vmi ellen, vmilyen hibának, bűnnek vkire való rákenése, nem igaz dolog állítása vkiről. Csalás, hűtlenség, lopás, részegség ráfogása vkire. A mulasztásnak társára való ráfogásával akarta saját bőrét menteni. || a. (kissé bizalmas) Alaptalan állítás, vád. Az csak ráfogás, hogy nem viselkedett megfontoltan. Tán kéjt találok abban, Hogy hideg legyen szobámban? … Ráfogás! … a meleg szobát imádom! (Reviczky Gyula) Az antik filológia … egy csomó adomát, pletykát, ráfogást gyűjtött egybe Euripidesről. (Péterfy Jenő)
3. (átvitt értelemben, ritka) Vkinek vmire való rászoktatása, ránevelése, rákényszerítése. A gyermeknek a főzelékekre való ráfogása. A nehéz munkára való korai ráfogás a testi fejlődést hátráltatja.
