rágcsál
rágcsál ige -t, -jon
tárgyas <Személy, némely állat> lassan, aprókat harapdálva (apróra) rág vmit. A mókus mogyorót rágcsál. Unottan rágcsálta a kenyérhéjat. Csak még a madame rágcsálta a pirítós kenyereket. (Mikszáth Kálmán) És nénikék … | kávéjukat kevergetik s fiúcskák | és kisleányok ünnepi ruhában | sóskifliket rágcsálnak. (Kosztolányi Dezső) Az asszony kicsit vállat vont: valami tökmagot rágcsált. (Móricz Zsigmond) || a. (tárgy nélkül) A mókus egész nap rágcsál.
Igekötős igék: elrágcsál; kirágcsál; körülrágcsál; lerágcsál; megrágcsál; összerágcsál; szétrágcsál.
rágcsálás; rágcsálható.
