rágódik
rágódik tárgyatlan ige -tam, -ott, -jék (-jon)
1. Rágódik vmin: <állat, főleg kutya, ritk. ember> vmely kemény, nehéz, szívós, ízetlen táplálékot lassan, hosszasan, bajlódva rágcsál. A kutya csonton rágódik. A jószág szalmán rágódik. A sirásban elfáradt már Valamennyi jó rokon. | Talán mi se volnánk ébren, Hanem mert a torban, éhen, Rágódunk a csontokon. (Vajda János) || a. (kissé népies) Hasonló módon fogyasztva <hitvány, szegényes táplálékon> él, tengődik. Egy kis szalmán rágódott a jószág egész télen át. A család azon a rossz krumplin rágódott. Hullasztottam meleg vérem, Rágódtam dobott kenyéren. (Ady Endre)
2. (-t ragos mértékhatározóval is) (átvitt értelemben) <Vki, ill. az esze, agya> minden részletet kínos gondossággal, aggályos lelkiismeretességgel, állandó kételyek között kidolgozva, megvizsgálva, hosszasan gondolkozik, töpreng, dolgozik vmin. Mennyit rágódott rajta, míg kész lett a dolgozat! Sokat rágódott a kérdésen. Ezen sokat rágódik Végetlen bölcsessége … (Csokonai Vitéz Mihály) Egy Shakespeare-darabon rágódtam egész ősz óta. (Arany János) Dúltak, fúltak, boncolták a kérdést, rágódtak rajta. Pedig olyan egyszerű. (Mikszáth Kálmán) || a. (átvitt értelemben, bizalmas, rosszalló) Tehetetlenkedve v. aggályoskodva töpreng, dolgozik vmin, bíbelődik vmivel. Ugyan, mit kell ezen annyit rágódni? [Megvan a kinevezés?] – Á, hónapok óta rágódnak rajta.
3. (átvitt értelemben, bizalmas, rosszalló) <Vki más személyt érintő dolgon, ügyön> pletykálkodva, megszólva, megbotránkozva v. kárörömmel hosszasan s ismételten időzik; ilyen módon, hangon, hosszasan, ismételten tárgyalja, beszél róla. Az asszony válóperén rágódik az egész rokonság. Megszökött, lesz min rágódni. Hát mindenki az ő magánéletén rágódik? Megunta …, hogy … a gonosz nyelvek szüntelen becsületén rágódtak. (Vas Gereben)
4. (átvitt értelemben, bizalmas) <Személy> belsőleg emészti magát, gyötrődik vmin. Ne rágódj rajta, nem vagy hibás. Egész életében ezen a szerencsétlenségen fog rágódni. || a. (átvitt értelemben, bizalmas) Rágódik vmin: <személy> nyugtalanul, kétségek között, hosszas töprengésekkel meghány-vet, megtárgyal vmit. Sokáig rágódott azon, amit hallott. Vizyék sokáig rágódtak e teadélután emlékein. (Kosztolányi Dezső) || b. (átvitt értelemben) <Vmely meg-megújuló kellemetlen érzelem, önvád vkinek a lelkében> gyötrelmeket okozva, nyugtalanítva, zaklatón hat, mindegyre jelentkezik. Bú is rágódott a lelkén. (Vas Gereben)
5. (ritka, népies) (Vhogyan) rágódik vmi: (vhogyan) lehet rágni, rágható. Nehezen rágódik ez a hús.
6. (átvitt értelemben, ritka) Beleeszi magát vmibe. Ez már a lelkébe rágódott.
Igekötős igék: átrágódik; berágódik; belerágódik; elrágódik; kirágódik; szétrágódik.
rágódás; rágódó.
