ragoz
ragoz ige -tam, -ott, -zon (nyelvtudomány, iskolai)
1. tárgyas (tárgy nélkül is) (ritka) Ragoz (vmit): általában vmely szón (főleg igén v. névszón) raggal, jellel v. egyéb módon mondattani viszonyt jelöl meg. Az ikes igét rosszul ragoztad ebben a mondatban. A „folyó partjá”-ban nem ragoztuk a birtokos jelzőt. Latinul nem tud ragozni. Az orosz főneveket kitűnően ragozzák az elsőévesek is. || a. tárgyas (ritka, bizalmas) Vmely névszót birtokos személyraggal lát el. Nem így ragozzuk: „lóinkat”, hanem így: „lovainkat”. || b. tárgyas (ritka, bizalmas) <Indoeurópai igét> vmely mód, idő, személy és szám szerint megfelelő alakba tesz. Az első összetett mondatban helyesen ragozta az igét. || c. tárgyas (ritka, bizalmas) <Indoeurópai névszót> vmely esetbe tesz. Szóban forgó vonzatunkban hibásan ragoztátok az „i” tövű főnevet.
2. tárgyas (tárgy nélkül is) Ragoz (vmit): vmely igének, névszónak egy-egy nyelvtani kategórián (szám, személy, idő, mód) belül felsorolja a ragos alakjait, ill. (indoeurópai nyelvben) igét v. névszót ragoz (1b, c). Most múlt időben ragozzuk a tárgyas igéket. Ragozz egy „a” tövű igét! Ragozzuk most több birtok feltüntetésével a „ház” főnevet. Az óra végén tíz percig ragozunk.
Igekötős igék: elragoz.
ragozatlan; ragozhatatlan; ragozható; ragozó; ragozott; ragoztat.
