1. (népies) Vmely hegesedéssel gyógyult betegség, főleg hólyagos himlő kiütéseinek apró kis gödröcskékből álló nyoma a bőrön, kül. az arcon; ripacs. Kiverte az arcát a ragya: tele van az arca ragyával; →megveri a ragya. Fiatal koromban megverte ábrázatomat a ragya. (Jókai Mór)
2. (népies, növénytan, mezőgazdaság is) <Gombák, baktériumok v. eső- és harmatcseppek által összegyűjtött napsugarak, ill. rossz permetező szerek hatására> a növények levelein, ritk. termésén, olykor kis dudorokban jelentkező apró, megbarnuló, majd elszáradó foltosság. Fertőző ragya;→elveri a ragya; ragya verte v. ütötte (meg) a dinnyét, a gabonát, a szőlőt. Szipoly és sáskaraj tojt ott, S amit ez is meghagya, Elsütötte a ragya. (Csokonai Vitéz Mihály)
3. (népies) Ilyen betegség keletkezésére kedvező, ezt részben előidéző, forró, napsütéses időben hulló eső, zápor. Ragya esik. Permetezni kezd … egy átsuhanó felhőből a ragya. (Bársony István)
4. (népies, enyhén durva) <Indulatos beszédben, szitkozódásban, elhomályosult jelentéssel.> Üsse meg v. verje meg v. verje ki a ragya ezt a gazembert! Hogy a ragya üssön belé ebbe a fejszébe, nem akar vágni. Hogy ragya verjen, marjon mindenütt, Hogy jőjjön a döghullák varja Mindenkire, aki vén, savanyú Akaratát most piszkosan akarja Lelkünkön… (Ady Endre)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.