I. melléknév Olyan, aki v. ami rakodik (1–3). Rakodó emberek. || a. Olyan, amivel rakodnak, rakodásra szolgáló. Rakodó berendezés.
II. főnév -t, -ja
1. Rakodó személy, rakodómunkás. Kikötői rakodó. A rakodók ötkor abbahagyták a munkát.
2. Az a rendsz. erre kiépített (elkerített v. feljáróval ellátott) hely, ahol az árut a szálutó eszközről le-, ill. oda felrakják. →Nyílt rakodó. A szekerek megálltak a rakodó előtt. A teherautó a rakodóhoz állt.
3. (népies) Szérűskert, ahová a takarmányt lerakják.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.