ráncol

Full text search

ráncol tárgyas ige -t, -jon
1. Vmit homlokát, szemöldökét <haragjában, rossz szokásból, ill. nemtetszése, töprengése v. gondolkodása jeléül> redőkbe vonja.  Köhécselt, s ráncolta a szemöldökét. (Tolnai Lajos) A gyermek … sír olyanokon, amiken mi a homlokunkat se ráncoljuk. (Gárdonyi Géza) A kisdiák … kezében toll, előtte papír, Homlokát ráncolja, sóhajtozik. (Kosztolányi Dezső)
2. Vmit ráncol: női ruha vmely részét ráncba szedi, ráncossá teszi. A szoknyát derékban ráncolja. A blúz vállrészét ráncolja.
Igekötős igék: beráncol megráncol; összeráncol.
ráncolás; ráncolgat; ráncolható; ráncoló; ráncolódik; ráncolt; ráncoltat.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi