rásegít
rásegít tárgyas ige
1. <Ruhát> fölsegít vkire, segít vkinek felvenni. Vö: segít (6a). Rásegíti a kabátját. Berta rásegítette a kabátot: – Ne soká maradj! (Gárdonyi Géza)
2. (ritka) Rásegít vkit vmire: hozzásegít vkit vmihez. Nem kapta volna meg a megbízást, ha barátai rá nem segítik.
rásegítés; rásegített; rásegíthető; rásegítő.
