rászór
rászór tárgyas ige
<Porszerű, szemcsés v. apró darabokból álló anyagot> felülről szórva ráhullat, ráhány, rádobál vmire. Ami csak a zsebében volt, rászórta az asztalra. Rászórta a cukrot a tésztára. || a. (átvitt értelemben) Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, Hogy melegednének az emberek. | Ráhányni mindent, ami antik, ócska, … S rászórni szórva, mindent, ami szép, Dalolna forró láng az égig róla … (József Attila)
rászórás; rászórat; rászórható; rászóró; rászórogat; rászórt.
