rátelepedik
rátelepedik tárgyatlan ige, (a jelentő mód jelenben rendsz.:) rátelepszik
1. Rátelepedik vmire: vmire telepedik (1). A köd rátelepedett a városra. || a. (átvitt értelemben) Vmi nyomasztó hatást tesz vkire. A bánat, a félelem, az unalom rátelepedik az emberekre, a lelkekre.
2. (átvitt értelemben, bizalmas) Rátelepedik vkire, vmire: vkinek az idejét leköti, vmit huzamosabb időre lefoglal. A kellemetlen vendég rátelepedett a házigazdára. Rátelepedett a telefonra.
rátelepedés; rátelepedő.
