rávisz
rávisz ige
1. tárgyas (Vmire) rávisz vkit, vmit: vminek a tetejére, felületére viszi (I. 1, 2) v. vezeti. Ráviszi a zsákot a hídmérlegre. Ráviszi a kocsit a jégre. Ennyi embert ne vigyél rá arra a gyenge hídra!
2. tárgyas (Vkire, vmire) rávisz vmit: úgy irányít, visz (I. 3), olyan mozgásra kényszerít vmit, hogy az vkire, vmire kerül, beleütődik v. ellepi. A szél ráviszi a füstöt az ételre, a gyerekre. A folyó sodra ráviszi a csónakot a zátonyra.
3. tárgyas (műszaki nyelv, nyomdászat) <Nyomófelületről a nyomási termékre mintát, ábrát, festett felületre festéket> rányom. Három színben vitték rá a selyemre a mintát. A festő több meleg színt vitt rá a képre. A nyomdász a negyedik színt viszi rá a térképre.
4. tárgyas (ritka, bizalmas) Rávisz (vkire): <személyt> vkire visz (II. 1b), rászabadít, nyakára küld. Rávitte az ügynököket (az öregúrra).
5. tárgyas (átvitt értelemben) <Beszélgetést> ráterel vmire. Megint rávitte a szót erre a témára.
6. (átvitt értelemben) Vmire rávisz vkit: vminek megtevésére csábítja, indítja. Rávisz vkit a bűnre; ráviszi a → lélek vmire; nem visz rá a lélek; nem viszi rá a → lelkiismerete. A kíváncsiság rávitte a hallgatózásra. Vajon mi vihette rá, hogy igy cselekedjék? Jaj! most Toldi Györgyöt, | Ha még el nem vitte, elviszi az ördög … | De Miklós elkezdi „no megölhetnélek, | Megérdemlenéd, ha rá vinne a lélek.” (Arany János) Valahányszor rávisz a bűnöm, hogy a börtöni élményeimről beszéljek, üss jól … oldalba. (Jókai Mór)
7. tárgyas (átvitt értelemben, mennyiségtan) Vmire rávisz: <távolságot, idomot> egy másik vonal v. idom meghatározott helyén feltüntet, oda újra lerajzol, lemásol. Az AB távolságot rávisszük az egyenesre.
8. tárgyas (gyak. tárgy nélkül) (átvitt értelemben) Rávisz vmire (vkit): <út> olyan irányú, hogy rajta keresztül vki egyenesen, közvetlenül eljuthat vmire, kül. vmely másik, rendsz. nagyobb útra v. vminek a tetejére. Ez az ösvény rávisz minket az országútra. Az utca egyenesen rávisz a hidra.
Vö: visz (I. 3, II. 1b).
rávihető; rávitt; rávivés; rávivő.
