régies
régies [e] melléknév -en, -ebb [e, e]
1. A múltban szokásosra emlékeztető, olyan, mintha régi volna, ill. kissé valóban régi. Régies bútorok, öltözet, stílus. Az ablakok … szűkek, a fehér, olcsó s régies függöny csak úgy minden cikornya nélkül lógott. (Tolnai Lajos) Balzsam volt nekem ez a … hódoló, … régies szerelem. (Kaffka Margit) Álláról régies kecskeszakáll lengedezett ezüst rojtokban. (Kosztolányi Dezső)
2. Olyan <szó, kifejezés>, amelyet mindenki ért, de ma már csak kevés ember, főként az idősebb nemzedék, továbbá korfestés végett a szépirodalom használ. Régies fordulat, kifejezés, szó. Régiesen még most is él vajki, vajmi. (Arany János)
régiesít; régiesség.
