rengedez
rengedez [ë-e-ë v. e-e-ë] tárgyatlan ige -ett, -zen [ë, ë] (csak 3. személyben) (régies, költői)
<Vmely kisebb tárgy, kül. kibuggyanó könnycsepp> tartósan reng, remeg. Hová merűlt el szép szemed világa? Mi az, mit kétes távolban keres? Talán a múlt idők setét virága, Min a csalódás könnye rengedez? (Vörösmarty Mihály) Már rég nem sírtam, s íme most Pillámon egy könny rengedez. (Petőfi Sándor)
rengedezés; rengedezett; rengedező.
