reszket

Full text search

reszket [ë-e v. e-e] tárgyatlan ige -tem, -ett [e, ë], ..essen [e-ë]
1. <Ember, állat teste v. testrésze> önkéntelen, apró, gyors és gyak. szabálytalanul erősödő és gyengülő, rezgésszerű mozgást végez; erősen v. váltakozó mértékben remeg. Reszket a hidegtől v. a hideg miatt; reszket a félelemtől v. félelmében; reszket a haragtól, az örömtől; egész testében v. minden ízében reszket; reszket a keze, a térde. Szóláshasonlat(ok): reszket, mint a (miskolci) kocsonya; reszket, mint a kutya; reszket, mint a nyárfalevél.  A keze … reszketett … a sok visszafojtott mérgelődéstől. (Krúdy Gyula) Rózsa Sándor … oly iszonyú hatással volt rá, hogy reszketni kezdett minden porcikája. (Móricz Zsigmond) Anyám volt, apró, korán meghalt, | mert a mosónők korán halnak, a cipeléstől reszket lábuk | és fejük fáj a vasalástól. (József Attila) || a. (kissé választékos) <Kisebb, rugalmas, hajlékony tárgy v. cseppnyi folyadék külső ok következtében> ilyen mozgást végez. Reszketnek a nyárfa levelei a szélben. Harmatcsepp reszket a falevélen. Könny reszketett a szemében.  Árpád pedig álla magasban | Egy kis domb tetején. Vala ékes párduca vállán | … És könnyű süveg álla fején s toll reszkete ormán. (Vörösmarty Mihály) Reszket a bokor mert Madárka szállott rá. (Petőfi Sándor) A manométert nézi, amint a mutatója reszketve, rezegve mutatja a gőz állását. (Gelléri Andor Endre) || b. (ritka) <A föld> reng, remeg.
2. (átvitt értelemben) Nagyon fél, rendsz. vkitől, vmitől. Ne reszkess, nem bántalak! Reszkess haragomtól! Attól reszket, hogy …  Az érc koporsót ki felbolygatád: | Hogy mit jelent irása? Most tudod! | Azért reszkess az istenek nevét, Egy percig is kábán bitorlani. (Tompa Mihály) Lidike … azon az éjszakán maga bandukolt haza, s reszketett a harapós paraszt-kuvaszoktól. (Kosztolányi Dezső) Öreg vagyok, mért reszketek e nyártól? (Babits Mihály) || a. (átvitt értelemben) Reszket vkiért, vmiért: nagyon félt vkit, vmit; nagyon aggódik érte. Reszket érte; reszket az életéért.  Nem magamért, önzésből, jajdulok fel: miattad reszketek. (Arany János) Te magad is apa vagy: tudod, hogy mi az, mikor a szülői szív reszket a gyermekéért. (Gárdonyi Géza) || b. (átvitt értelemben, ritka, költői) Reszket a lelke, a szíve: erős érzelem, izgalom hatja át.  Reszket a lelkem, mert Eszembe jutottál. (Petőfi Sándor)
3. (átvitt értelemben) Reszket vkiért, vmiért: (erős szeretettől áthatva) vágyakozik vki, vmi után, szenvedélyesen szeret, kíván vkit, vmit. Reszket érte; (csak úgy) reszket az evésért; reszket a zenéért.  Rest asszony! … Reszketsz, tudom azt is, gyermek Aladárért. (Arany János) Reszketett a gyerekért, de nem merte szeretni többé. (Mikszáth Kálmán)
4. (átvitt értelemben) <Hang, fény> szaggatottan v. gyors egymásutánban gyengülve és erősödve terjed, v. gyors, apró kilengéseket mutat, éreztet. Reszket a hangja az izgalomtól.  Jer: nézd a Balatont, mikor a nap reggeli lángja | Tükrözetén [= tükrén] reszket, s mikor a hold fénye alatt ég. (Berzsenyi Dániel) Fegyvere szép fényén haloványan reszket az alkony. (Vörösmarty Mihály) Hideg, téli holdfény reszketett a jégvirágos ablakon. (Kosztolányi Dezső)
Szólás(ok): ld. fázik.
Igekötős igék: belereszket; megreszket.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi