1. Más fájdalmának átérzése, a bajban levő v. szenvedő emberrel való együttérzés, az iránta tanúsított szánalom, ill. könyörület. Forró, meleg, őszinte, szíves részvét; részvétre indul; részvétre talál; részvétet ébreszt, kelt, mutat; részvétét kifejezi, nyilvánítja; vkinek a részvétét tolmácsolja; részvéttel van v. viseltetik vki iránt. Szemedben éles fény Legyen a részvét, | úgy közeledj a szenvedők felé. (Kosztolányi Dezső) A részvét üli orgiáit betegágyam körül. (Karinthy Frigyes) || a. Ennek kifejezése. Fogadja őszinte részvétemet: <az együttérzés kifejezése haláleset alkalmával>; →csendes részvétet kérünk; megköszöni a részvétet. Az áldozatokat a társadalom nagy és osztatlan részvétével temették el. (Kosztolányi Dezső)
2. (régies) Érdeklődés, figyelem. Nem vagyunk oly balgák, hogy minden magyar versnek, csak azért, mert magyar, részvétet, pártolást igényelnénk. (Kossuth Lajos) [Az] angol írónő élénk részvéttel kérdezősködött a magyar irodalom állapotjáról. (Gyulai Pál)
3. (régies) Részvétel (1). [Az iratok] birtokához … csak e rablásban való részvéte által juthatott. (Eötvös József) Sohasem tartott méltónak arra, hogy akármely vállalatban részvétre szólított volna. (Vas Gereben)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.