retek
retek [e-ë] főnév retket [e-ë], retke [e-e]
1. A keresztes virágúak családjába tartozó, a sziklevelek alatt megvastagodott száráért termesztett konyhakerti növény (Raphanus sativus). → Hónapos retek; a retek gyökere, levele, szára, termése; virágzik a retek; retket termel, termeszt; (túlzó) a retek is megteremne v. kikelne a kezén, térdén stb.: vastagon fedi a piszok, a kosz a kezét, térdét stb. A gyakorlati gondolkodású németek salátát, hónapos retket termeltek. (Kuncz Aladár)
2. Ennek gömbösen v. hengeresen megvastagodott föld alatti szára, amelyet nyersen fogyasztanak. Fekete, hónapos, piros, pudvás retek. Retket eszik vajas kenyérrel.
3. (átvitt értelemben, bizalmas) Vmely testrészen levő vastag piszok, kosz. Csupa retek a keze, a lába, a nyaka. Kefével súrolja le a retkei a lábáról.
Szóösszetétel(ek): retekfajta; retekmag.
