robusztus
robusztus melléknév -an, -abb (választékos)
1. Hatalmas termetű, széles vállú, izmos testalkatú <férfi>; markos, tagbaszakadt, trabális. Magas, robusztus alak, szép szakállal. (Mikszáth Kálmán) || a. (ritka) Ilyen személyre jellemző; hatalmas, erő(telje)s. Robusztus erő, hang, mozdulatok, termet, testalkat; robusztus erejű.
2. (ritka) Nagy tömegével, méreteivel, arányaival feltűnő, lenyűgöző <képzőművészeti alkotás>. Robusztus szobor. || a. (átvitt értelemben) (Művészi, szellemi) nagyságával, erejével lenyűgöző. Robusztus alakítás, mű, tehetség.
robusztusság.
