rohadt
rohadt melléknév -an, -abb
1. (kissé népies, durva) Rothadt (1). Rohadt gyümölcs, krumpli. Hajót állíttatok veled! rozzant hajót szereltetek … Azt is kiviszem, hogy neked rohadt vitorlát adjanak. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) Édes anyuskám, az az alma rohadt … Azt én nem tehetem a doktorék elé. (Gelléri Andor Endre)
2. (átvitt értelemben, kissé durva, rosszalló) Rothadt (2). A kancsó kézről kézre jár … Hallani zajt, Hangos kacajt, Szidalmat is, épűletest, Rohadt beszédekkel vegyest. (Arany János) Okos költő korával éljen … S rohadt erkölcsök idejében Piszkálja a sarat, dögöt. (Reviczky Gyula) || a. (átvitt értelemben, durva, rosszalló) Gyalázatos, hitvány, aljas (és ezért gyűlöletes). Rohadt alak, fráter, kurva. Mennyit költöttem én arra a rohadt házra! Hajnal felé ez a rohadt alak átvitte poharát egy másik asztalhoz, ott ivott a nőivel. (Kosztolányi Dezső) || b. (átvitt értelemben, durva) <Csak tagadó kifejezésekben, indulatos beszédben:> egyetlen, árva (4a). Nincs egy rohadt vasam sem. Erre a jelentésre nem találtam egy rohadt adatot sem. || c. (átvitt értelemben, rosszalló) Rohadt sarok: a) (népies) az az égtáj, ahonnan a vihar, a zivatar, az eső szokott jönni. Somogy felől, Kőröshegy irányában, a „rohadt sarok” felől beborult az ég. (Eötvös Károly); b) (iskolai, bizalmas) a tanteremnek az a tája, ahol a rendzavaró, rossz diákok ülnek egy csoportban, ill. ezek a diákok együtt. A rohadt sarokból zúgás hallatszott. A rohadt sarok elkezdett röhögni.
rohadtság.
