1. Rokon (I. 1–2) nélküli <személy v. csoport>. Rokontalan árva gyerek; rokontalan nép.
2. (átvitt értelemben) Vkinek társtalanságára, elhagyatottságára, árvaságára valló <dolog>. Az a tájék … elértette mindég Az én rokontalan, nagy bánatom … (Juhász Gyula) Amerikába futott, … a messze Newyorkba … | s szíve rokontalanul dobogott e titáni falak közt. (Kosztolányi Dezső)
3. (ritka, régies) Vmivel rokonságban nem levő (dolog). Nyelvünk, mint napkeleti s a keresztény Európával rokontalan, az idegen szavakat … meg nem szenvedheti. (Vörösmarty Mihály)
II. határozószó Rokonok nélkül, rokontalanul. Ott áll rokontalan, hajléktalan, öltözetlen a hideg ég alatt. (Jókai Mór)
rokontalanság.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.