romladék főnév -ot, -a (régies, irodalmi nyelvben)
1. Romokban heverő épület; építmény összeomlott részei, darabjai; rom(halmaz). A védő kőfal romladéka. Az a kastély… egy nyomorult romladék. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben) A romladékon állni akarok, Órjási romladékodon, világ! (Vörösmarty Mihály) Most … egész | Lengyelhon vérben romladékban áll. (Madách Imre) || b. (ritka) Vminek elpusztult maradványa, romja, roncsa. Oh, hitemnek romladéka, Bánat! merre viszlek el! (Vörösmarty Mihály)
2. (átvitt értelemben, ritka) Töredezett, használhatatlan v. alig használható állapotban levő tárgy, eszköz. Testben s ruhában rongyosabb hadat | Nem láttam életemben. Fegyverök | Csak romladék: fejetlen buzogány És összetoldott kopják: kardjaik Mint a fürész; fogok van és nem élők. (Vörösmarty Mihály) Ocskay csak leroskadt … a romladékára a hitvesi nyoszolyának. (Jókai Mór)
romladékos.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.