rosszkedvű [e] melléknév -en [e], -bb v. -n v. (ritka) rosszabbkedvű
Olyan <személy>, akinek rossz a kedve; levert, kedvetlen, kedélytelen. Fáradt, ideges, rosszkedvű volt. Sárga voltam és sovány és mindig rosszkedvű. (Móricz Zsigmond) || a. Ilyen kedélyállapotra valló, jellemző, rossz kedvből eredő, fakadó <cselekvés, magatartás, megnyilatkozás>; kedélytelen. Rosszkedvű humor, megjegyzés, társalgás. Rosszkedvűen legyintett csak mindenre. Rosszkedvűen csóválta meg a fejét. (Móra Ferenc)
rosszkedvűség.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.